GDI Start - Hogyan indulj el és hogyan indíts el másokat a GDI üzletben?

GDI Start - Hogyan indulj el és hogyan indíts el másokat a GDI üzletben?

Tippek a hatékony számítógépes munkához - kezdőknek

Mindenekelőtt ha internetes üzletbe kezdünk, érdemes tisztában lennünk a számítógép kezelésének alapvető dolgaival. Sokan vannak, akik "maguktól" tanulták meg a számítógép és az Internet kezelését, ezért egyes részeken csak bizonytalan ismeretekkel rendelkeznek.

Itt olyan tippeket, tanácsokat gyűjtöttünk most össze, amelyek egyeseknek megmosolyogtatóak lehetnek, de fontos tudni, hogy egy "kezdőnek" még a szalmaszál is hatalmas akadály lehet. És ugye mindenki volt kezdő valamikor...

Az internetes böngésző használata

Az internet eléréséhez a számítógépünkön külön alkalmazás, az úgynevezett Böngésző áll a rendelkezésünkre. A legelterjedtebb böngészők az Internet Explorer (ez a Wndows-al együtt érkezik), a FireFox (az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb böngésző), a Chrome (a Google cég fejlesztése, kicsit haladóbbaknak való, de nagyon gyors).
A böngészők legfontosabb eleme a Címsor. Ez egy szövegbeviteli mező a böngésző képernyőjének a felső részén, amibe webcímeket írhatunk. A webcímek általában http://www. ... résszel kezdődnek, de ha a http:// -t nem is írjuk be, a böngészőnk automatikusan beteszi elé. Ha a beírt webcím helyes, akkor - az Enter gomb megnyomása után - megjelenik a kívánt weblap, ha pedig elírtunk valamit, vagy az a weblap épp nem elérhető, akkor hibaüzenetet kapunk.
Gyakori megoldás, hogy kezdőlapnak (amely a böngésző indítása után elsőként jelenik meg) a Google weblapját állítják be. Fontos, hogy a meglátogatni kívánt weblap-címeket NE a Google keresőmezőjébe írjuk be, hanem felülre, a böngésző címsorába.
A böngészők lehetőséget adnak a meglátogatott weblapok címeinek eltárolására, a címek rendszerezésére is. Érdemes rendet tartanunk a weblap-címeink között, mert különben rövidesen belefulladunk az információk nagy mennyiségébe. Talán még időben szóltunk... Később már nagyon nehéz rendet csinálni a redszerezetlen információk között. A Firefox-ban ez a Könyvjelzők menü, az Internet Explorer-ben pedig a Kedvencek menü. Lehetőség van arra, hogy az egyes témaköröknek (pl. most a GDI-nek) külön mappát nyissunk a Könyvjelzők, Kedvencek között, és minden ilyen linkünket ebbe az almappába tegyük. Ez nagyon meg tudja könnyíteni a munkánkat.

Érdemes betenni ide az online irodánk belépési címét (www.website.ws/members), a Bemutatóoldalunk címét (bemutato.lapok.net/profit?ref=... a megfelelő paraméterekkel), valamint az egyéb gyakran használt oldalainkat betenni ide.

A Windows beállítása a kényelmesebb munkavégzéshez

Néhány egyszerű beállítással áttekinthetőbbé, hatékonyabbá és könnyebbé tehetjük a munkánkat.
Pl. a Windows-ban alapesetben az van beállítva, hogy a Tálcán a hasonló gombokat csoportosítsa. Ezt érdemes kikapcsolni:

A Tálca üres részén kattintsunk jobb egérgombbal, majd Tulajdonságok menü.
A Hasonló gombok csoportosítását kapcsoljuk ki, majd OK gomb.

Más: A Firefox-ban egy linket megnyithatunk úgy is, hogy az egy új lapon nyíljon meg, így az az oldal, amelyről kattintottunk, nem fog eltűnni. (A linkre jobb gombbal kattintsunk, majd Megnyitás új lapon) Ekkor a megnyíló új lapra még külön át kell váltanunk a lapok tetején levő fülecskékkel. Viszont be tudjuk állítani úgy is, hogy automatikusan átváltson a Firefox a megnyitott új oldalra:

A Firefox menüjében Eszközök | Beállítások menüpont,
A Lapok fülecskén a Hivatkozások új lapon való megnyitásakor átváltás rá azonnal -t bekapcsoljuk,
Majd kattintunk az OK gombra.

Szövegek másolása, beillesztése

Gyakori feladat, hogy valahonnan egy szövegrészt pontosan át kell másolni valahová máshová. Erre a Windows-ban a Vágólap nevű rendszereszköz alkalmas.

- Ha valahol ki akarunk jelölni egy szövegrészt, akkor az egérrel "végigsöprünk" ezen a szövegrészen (azaz a szöveg elejére mutatunk az egérrel, mutatóujjunkkal lenyomjuk és nyomva tartjuk a bal egérgombot, elhúzzuk az egeret a kijelölni kívánt rész végéig és ott elengedjük az egérgombot). Ezzel az a szövegrész más háttérszínű lesz, ez jelenti azt, hogy a következő műveletünk ezen a részen fog végrehajtódni.

- Kattintsunk a jobb egérgombbal erre a kijelölésre, ekkor egy "helyzettől függő kis menü" ugrik fel, amelyben lesz egy "Másolás" parancs. Kattintsunk arra. Ekkor a kijelölt szövegünk átmásolódik erre a - láthatatlan - vágólapra, és ott is marad mindaddig, amíg valami mást nem másolunk oda.

- Térjünk át oda, ahová ezt a szöveget át akarjuk juttatni, azaz ahová be akarjuk illeszteni. Ez lehet egy másik alkalmazás, vagy pl. ugyanannak a szövegnek egy másik pontja. (Az alkalmazások között a Tálcán levő gombjaikra kattintással válthatunk, vagy pedig az Alt+TAB gombok lenyomásával.) Lehet, hogy épp a böngészőnk címsorába akarjuk betenni a szövegünket, ekkor értelemszerűen a böngészőnkre lapozzunk, vagy azt indítsuk el. Szóval kattintsunk oda, ahol látni szeretnénk az előbb kimásolt szöveget. (Ennek egy szövegbevitelre alkalmas helynek kell lennie, így ott fog villogni a kurzor, amely a begépelés helyét jelzi.) Ekkor kattintsunk oda jobb egérgombbal, majd a felugró menüből válasszuk a Beillesztés parancsot. A vágólapon levő szövegünk beillesztődik, de természetesen a vágólapon is ott marad, így akár ismételten be tudjuk illeszteni valahová.

Keresés az Interneten, a Google használata

Ha valamit meg akarunk találni az Interneten, arra a keresőgépek szolgálnak. Manapság a Google a legnépszerűbb keresőszolgáltatás, a www.google.hu címen érjük el.
A keresési mezőbe a keresett témával kapcsolatos kulcsszavakat kell írnunk, olyanokat, amelyek az általunk remélt találati weblapokon szerepelhetnek. Azaz ha egy konkrét dolgot keresünk, jó ha tudunk belőle egy pár szavas részletet. Ha általánosságban keresünk, akkor a témával kapcsolatos jellemző szavakat írjuk be.

Ne webcímeket írjunk be a keresőmezőbe, ez nem arra szolgál. (Bár gyakran megtalálja a Google az így beírt webcímeket, de mi van, ha mégse...) Webcímeket mindig a böngésző címsorába írjunk, oda, ahol a http:// kezdetű webcímek szoktak megjelenni.

A Google is egy weblap, tehát ha a böngésző címsorába a www.google.hu címet írjuk, akkor a böngészőnk ezt a weblapot mutatja. (Ilyenkor automatikusan ki is egészíti a lehagyott http:// előtaggal.) A Google weblapjának az a különlegessége, hogy a mögötte álló szolgáltatással nyílik lehetőségünk további weblapok millióinak a megtalálására, kulcsszavak, témák, a tartalom egyes részletei alapján.

Linkek, webcímek kezelése

Az internetes böngészőknek (Internet Explorer, FireFox, Chrome, ...) mindnek van olyan lehetősége, amellyel webcímeket tudunk eltárolni, rendszerezni későbbi felhasználásra. Ez általában Kedvencek vagy Könyvjelzők néven szerepel, és lehetőséget nyújt arra, hogy rendszerezve, külön mappákba tegyük az egyes témákhoz tartozó webcímeinket, weblapjainkat. Azaz ha valami olyan weblapon vagyunk, amit később is gyakran fel fogunk keresni, tegyük be a címét a Kedvencek, Könyvjelzők közé, méghozzá úgy, hogy ennek a témának nyitunk egy külön mappát, és az ugyanehhez a témához tartozó linkeket, webcímeket ugyanebbe a mappába gyűjtjük. A Kedvencek, Könyvjelzők menünek általában az első néhány menüpontja szolgál arra, hogy betegyük ide az épp most meglátogatott oldal linkjét, illetve hogy rendszerezzük a linkeket, webcímeket. (Pl. "Hozzáadás a Kedvencekhez...", "Oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz")

Vannak különféle internetes szolgáltatások is, amelyekkel a saját linkjeinket tárolhatjuk, rendszerezhetjük, ilyen pl. a www.startlap.hu Kedvenc Linkek szolgáltatása. Regisztráljunk a Startlap.hu oldalon és próbálgassuk ki, hogyan tudunk saját linkeket felvenni ebbe a dobozba.

Emailküldés több címzettnek

Előfordul, hogy egy email-t egyszerre több címzettnek is el kell küldenünk, de nem akarjuk, hogy mindenki lássa a többiek emailcímét, és azt sem akarjuk, hogy ezek az emberek úgy érezzék, ők csak egy a sok tucat vagy akár sok száz másik címzett között. Erre a levelezőrendszerek Titkos Másolat (BCC, Blind Carbon Copy) funkciója alkalmas.
Címezzük a levelet saját magunknak (vagy ha már gyakorlottabbak vagyunk, akkor az első címzettnek), a többi emailcímet pedig ;-vel (pontosvesszővel) elválasztva soroljuk fel a Titkos Másolat rovatban. Ha így küldjük el a levelünket, a címzettek nem látják, hogy másnak is küldtük.

Skype (Internetes telefon) telepítése, kezelése

Az internetes telefonálás ma már teljesen hétköznapi dolog, sőt, egy webkamerával akár videotelefonálásra is lehetőség van. Az egyszerű telefonáláshoz szükség van egy mikrofonos fejhallgatóra. (Ha ez nincs, de hangszóró van a géphez, akkor egy mikrofonra. A webkameráknak általában van beépített mikrofonjuk. Fontos tudni, hogy a hangszóró visszahallatszik a mikrofonba, ezért zajos, zavaróan visszhangos lehet a hangátvitel. Ezért inkább a mikrofonos fejhallgatót javasoljuk, ezt is 1500 - 2000 Ft-ért be lehet szerezni.)
A Skype programot ingyenesen letölthetjük és telepíthetjük a gépünkre a www.skype.com weblapról. A használata is ingyenes, bár vannak fizetős szolgáltatások is, de arra az emberek többségének nemigen lesz szüksége. (Ilyenek, mint Skype-ról vonalas telefont hívni, és hasonlók.)
A weblapon elég részletes útmutatót kapunk arra, hogy hogyan telepítsük és hogyan használjuk.
Lehetőség van szöveges üzenetváltásra (chat), fájlok átküldésére, valamint a számítógépünk képernyőjének megosztására (ha pl. valaki távolról akar nekünk segíteni egy probléma megoldásában). Ez utóbbit a Hívás menüben a Képernyő megosztása | Teljes képernyő menüpontokkal érhetjük el.
A Skype partnerlistájába a neve, az emailcíme vagy a Skype-azonosítója alapján tudunk felvenni valakit. A felvételről a másik fél értesítést kap és engedélyezni tudja a kapcsolatfelvételt. Innen kezdve mármikor tudunk beszélni a másik féllel, ha ő is épp a gépnél van. Ha szöveges üzenetet küldünk neki, azt akkor fogja megkapni, amikor épp mindkettőnk gépe be van kapcsolva.

Internetes fordítógépek, nyelvi eszközök

Gyakori eset, hogy találkozunk valami idegen nyelvű (általában angol) szöveggel, amit fontos lenne megértenünk. A www.google.hu oldalon a keresőmező mellett találjuk a Nyelvi eszközök menüpontot, ahol egy - korlátozott képességekkel bíró - fordítógép tud ebben segíteni. (Létezik a Google "weblapfordító" szolgáltatása is, amely egész weblapokat mutat lefordítva, de a gépi fordítás ma még eléggé kezdetleges ahhoz, hogy ebből értelmes dolog süljön ki. Ráadásul azt sem segíti, hogy - legalább párszáz szó erejéig - megtanuljunk angolul, pedig erre az abszolút alapszintű tudásra ma már egyre inkább szükség van. Párszáz szót megtanulni pedig tényleg nem annyira nehéz dolog.)
Ha a lefordított szövegből nem tudjuk kihámozni, hogy mi lehet, akkor próbáljuk darabonként, vagy akár szavanként odaadni a fordítógépnek (vágólapon keresztül bemásolva), hátha úgy jobb ereményeket kapunk.

"Weblap elküldése" email-ben

Az Interneten az egyes weblapokat a webcímük azonosítja, ez az a betűsorozat, amely a böngésző címsorában http:// kezdettel látszik. (A http:// nélkül is elküldhetjük, a böngészők úgyis automatikusan elé fogják tenni.)

Azaz ha valakinek meg akarunk mutatni egy weblapot, akkor elegendő ezt a címet, a weblap "linkjét" elküldeni neki, mert erre kattintva ő is ugyanazt fogja látni a böngészőjében, mint mi, amikor ezt a webcímet (ezt a linket) megnyitottuk a saját böngészőnkben.

Tehát ha például valakinek meg akarjuk mutatni a Gyakori Kérdések Gyűjteményét (amelynek a webcíme a www.netrend.ws/gyik), elegendő neki egy ilyen email-t írni:

Kedves X. Y.!

A kérdéseidre itt találod a válaszokat: www.netrend.ws/gyik

Üdv:
Z.

Ugyanígy a Bemutatóoldalaink linkjét (azt a hosszú-hosszú webcímet, ami http://bemutato.lapok.net/profit?ref=... -vel kezdődik és tartalmazza az adatainkat) úgy tudjuk elküldeni egy érdeklődőnknek, hogy azt a webcímet bemásoljuk a levelünkbe, így amikor Ő megkapja, arra kattintani tud és meg tudja nézni a böngészőjében.

Ez nyilván sokak számára egyértelmű, mégis találkoztunk már olyan esettel, hogy valaki úgy "küldött el egy weblapot", hogy a weblap tartalmát mind bemásolta a levélbe... És persze csodálkozott, hogy a beágyazott videók nem működtek...

Vissza a Főoldalra >>